Vele Srakane

Vele Srakane
A sziget délnyugati része a település házaival.
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Tengermellék-Hegyvidék
Jogállás	falu
Polgármester	Gari Cappelli
Irányítószám	51550
Körzethívószám	(+385) 051
Népesség
Teljes népesség	3 fő (2011)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	0 - 12 m
Terület	1,18 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 34′ 30″, k. h. 14° 19′ 00″44.575, 14.316666666667
A Wikimédia Commons tartalmaz Vele Srakane témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Vele Srakane (olaszul: Canidole Grande, németül: Groß Kanidol ) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Mali Lošinjhoz tartozik.

Fekvése

Az azonos nevű sziget déli felén Crestől 44 km-re délnyugatra, Mali Lošinjtól 14 km-re északnyugatra fekszik. A sziget egyetlen települése. Vele Skrane szigete északnyugat-délkelet irányban nyúlik el Unije és Male Srakane szigete között. Hosszúsága 3,3 km, de szélessége sehol sem éri el az ötszáz métert. Legészakibb, egyben legnyugatibb pontja a Vela Staža-fok, legdélibb, egyben legkeletibb pontja a Žaplić-fok. Legmagasabb pontja az azonos nevű fok felett 60-rel emelkedő Vela Staža. Legnagyobb öblei a Gornja és Donja Trata a keleti és a nyugati oldalon. Mindkét öböl teljesen nyitott. A sziget nyugati oldalán még van néhány kisebb öböl a Keplotina és a Progon a középső, és a Basadura az északi részen. A sziget szinte teljesen kopár, csak alacsony növényzet fedi, és nyáron semmi sem védi a nap tüzétől. A sziget autóval nem járható, a Gornja Trata-öblöt Mali Lošinj kikötőjével hajójárat köti össze. A szigeten bolt sem található, így aki az itteni csendre vágyik mindent magával kell hoznia. A turista szezonon kívül szinte teljes a csend

Történelme

A sziget valószínűleg már a római korban lakott volt. A Skrivanić-ház sarkába egy római sírfedőlap van befalazva. A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók. Az erőd, melynek egy félköríves falmaradványa látható valószínűleg a tengeri rablóktól védte a szigetet. 1102-től a Kvarner szigeteivel, Dalmáciával és Horvátország többi részével együtt a magyar királyok uralma alá került. A 15. század elején a Velencei Köztársaság része lett. 1797-ben Napoléon Bonaparte tábornok megdöntötte a Velencei Köztársaságot. Az osztrák uralom idején 1813 és 1918 között közigazgatásilag Isztriához csatolták, melynek tartományi székhelye Trieszt volt. A település 1867-től 1918-ig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, majd a rapallói szerződés értelmében olasz uralom alá került. 1943-ban horvát és jugoszláv egységek szabadították fel. A német megszállás 1943-tól 1945. április 20-ig tartott. 1945 és 1990 között Jugoszlávia része volt, majd az önálló horvát állam megalakulása után Horvátország része lett. 2011-ben mindössze három állandó lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
0	0	59	86	92	112	0	187	119	109	92	17	16	9	8	3

Nevezetességei

• A Vela Staža dombján történelem előtti erődítmény nyomai találhatók, melynek egy félköríves falmaradványa látható.
• Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája, ahova a susaki és a ćunski plébános jár misézni.

További információk

• Mali Lošinj község hivatalos honlapja (horvátul)
• Mali Lošinj turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)

Jegyzetek

A fordítás fő forrása a megfelelő horvát Wikipédia-szócikk.
Ez nem jelent semmi megkötést a további szerkesztések szempontjából, de a fordítás alapjául szolgáló szócikk tagolásának követése egyszerűsíti a további munkát. Például könnyebben elkerülhetők az ismétlések, könnyebben kiegészíthetők a hiányzó források. A magyar változatban található értelmi hiba esetén először érdemes az eredetiben megnézni, nem fordítási hibáról van-e szó.