Acsalag
| Acsalag | |||
| Római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Csornai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 9168 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 448 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 46,55 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,42 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Acsalag weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsalag témájú médiaállományokat. | |||
Acsalag (németül: Otschelach, horvátul: Ačologa[3]) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Hanság délnyugati részén fekszik, Csornától 10 kilométerre északra; síkvidéki sorfalu.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település közúton a legegyszerúbben Csorna érintésével közelíthető meg: a város központjában a 86-os főútra kell ráfordulni északi irányban, majd Csatárimajornál nyugatnak letérni a 8513-as útra. Kapuvárral és Bősárkánnyal a 8514-es út köti össze.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Bősárkány vasútállomása, mintegy 3 kilométerre keletre.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Neve régi adatok híján tudományosan nem etimologizálható megbízhatóan. Lehetséges eredete egy régi magyar személynév, az Acsa és a lak összekapcsolása.[4]
A népetimológia szerint neve az „átcsallak” szóból ered, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak oda letelepedni, ezért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése viszonylag késői, 1696-ból származik (Acsalagh). A település a 17. század végén alakult ki a hanyi lápvilág egy magasabb, kiemelkedő pontján. Volt idő, mikor a falut csak csónakon lehetett megközelíteni, a környező településektől más módon teljesen el volt zárva. Emiatt a faluba gyakran költöztek menekülő, védelmet kereső családok (esetenként németek és horvátok is). A lakosság megélhetése is a vízhez kötődött, leginkább halászattal, csikászattal, pákászattal, valamint juh- és szarvasmarha-tenyésztés foglalkoztak.
A község 1973–1990 között Bősárkány társközsége volt, 1990-től ismét önálló település. 1997-ben az alacsony létszám miatt a falu iskolájában a felső tagozatos oktatás megszűnt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Nagy József (független)[5]
- 1994–1998: Nagy József (független)[6]
- 1998–2002: Jéger Mihály (független)[7]
- 2002–2006: Jéger Mihály (független)[8]
- 2006–2010: Jéger Mihály (független)[9]
- 2010–2014: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[10]
- 2014–2019: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[11]
- 2019–2024: Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[12]
- 2024– : Szilágyi Andrásné (Fidesz–KDNP)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 505 | 487 | 493 | 478 | 481 | 471 | 471 | 448 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 0,6% németnek mondta magát (1,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 93%, református 0,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 2,3% (2,6% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% németnek, 2,1% cigánynak, 0,4-0,4% bolgárnak, románnak és lengyelnek, 0,2-0,2% örménynek, horvátnak és görögnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 53,6% volt római katolikus, 1,9% református, 0,2% görögkatolikus, 0,6% egyéb keresztény, 3,3% egyéb katolikus, 7,5% felekezeten kívüli (32,6% nem válaszolt).[14]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus templom, főoltára és szószéke az 1700-as évekből való.
- A községtől nem messze kezdődik a Fertő–Hanság Nemzeti Park. A falun át vezet a hansági kerékpárút, amely egyre több turistát vonz.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Acsalag települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 13..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 28..
- ↑ Kiss Lajos
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (txt). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. november 28..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 23..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. február 23..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 23..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. július 19..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 23..
- ↑ "Acsalag települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23..
- ↑ Acsalag Helységnévtár
- ↑ Acsalag Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos (1980). Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. ISBN 963 05 2277 2.
{{cite book}}: Cite has empty unknown parameter:|coauthors=(súgó)
