Bezenye
| Bezenye | |||
| Római katolikus templom és Nepomuki Szent János-szobor | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Járás | Mosonmagyaróvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Márkus Erika (független)[1] | ||
| Irányítószám | 9223 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1324 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 44,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 30,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Bezenye weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bezenye témájú médiaállományokat. | |||
Bezenye (horvátul: Bizonja, Bizunja, németül: Pallesdorf, szlovákul: Beziň) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Mosoni-síkságon, Győr-Moson-Sopron vármegye északnyugati szegletében fekszik, Mosonmagyaróvár és az osztrák-szlovák-magyar hármashatárnál lévő Rajka között, utóbbitól 4 kilométerre délkeletre. A folyószabályozás előtt a Szigetközhöz tartozott.[3]
A község főutcája a 15-ös főút; ezen felül még egy országos közút is érinti, az 1501-es, amely Hegyeshalom központjában ágazik ki az 1-es főútból és Bezenyén ér véget 7,4 kilométer megtétele után. Vasúti megállóhelye a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon lévő Bezenye megállóhely.
Élővilága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2024-ben is fészkeltek gólyák a faluban.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település a római kor óta lakott. Közelében népvándorlás-kori germán sírokat tártak fel. A honfoglalás után a gyepű védelmére besenyőket telepítettek le. A 16. században a magyarok mellé sok, Dalmáciából a törökök által elűzött horvát is költözött a településre.
Bezenye első okleveles említése1262-ből maradt fenn Bezene alakban.[4]
Első templomát 1400 előtt Kisboldogasszony tiszteletére szentelték.
A 18. században a faluban élő magyarok és horvátok mellé németek is letelepedtek; így vált Bezenye többnemzetiségű településsé.
1715-ben a település adófizetői az alábbi bezenyeiek voltak:[5] Andreas Jaksics, Laurentius Szigeti, Johannes Kustrics, Johannes Benkovics, Johannes Rocza, Thomas Behon, Johannes Varga, Fabianus Vomics, Laurentius Ezel, Georgius Radicz, Georgius Vas, Georgius Czupics, Michael Bindis, Jacobus Kovács, Martinus Novics, Blazius Zlama, Georgius Ambrus, Paulus Jankovics, Johannes Hujber, Georgius Kopinics, Stephanus Petkovics, Johannes Fekete, Andreas Kajtar, Adamus Czimit, Nicolaus Glavanovics, Georgius Drobirith, Jacobus Tinczki, Martinus Treha, Mathias Kiraly, Vittus Choch, Georgius Vindis, Simon Jankovics, Gregorius Tomasics, Michael Milotics, Paulus Ivanics, Martinus Gubovics, Johannes Radics, Paulus Farkass, Adamus Lipcsics, Thomas Lipcsics, Adamus Dekics, Johan Faló, Petrus Sterkovics, Mathias Molnar, Petrus Molnar, Martin Behan, Johannes Gubovics, Mathias Ambrus, Jacobus Gyuri, Nicolaus Kovács, Laurentius Gyukeres, Johannes Gyukeres, Thomas Mramor, Gregorius Szurics, Martinus Klemensics, Joannes Behon, Georgius Behon, Mattheus Csuklics, Michael Chorvatt, Paulus Horgos, Georgius Benkovics, Vittus Fleiss, Andreas Rupics, Gregorius Benkovics, Andreas Kis, Paulus Brenesics, Georgius Novics, Paulus Simko, Mathias Nuszer, Andreas Szabo, Martin Komenda, Laurentius Lipar, Mathaeus Zariza, Elizabetha Molnar, Johannes Freha, Gregorius Greguly, Thomas Bucza, Bartholomeus Takacs, Jacobus Petrle, Laurentius Radovics, Paulus Majorics, Mattheus Pressen, Blasius Klemensics és Johannes Fekete.
A 19. században, 1884-ig Albrecht főherceg hűbéres birtoka volt.
A Pallas nagy lexikona[6] szerint kisközség Moson várm. rajkai j-ban, (1891) 1245 horvát, német és magyar lak., postahivatal és postatakarékpénztárral.
1910-ben a falu 1367 lakosának 99,1%-a római katolikus vallású volt, nemzetiségi hovatartozás szerint pedig 954 (69,7%) horvátnak, 211 (15,4%) magyarnak, 198 (14,5%) németnek , 3 tótnak (szlováknak), 1 pedig egyéb anyanyelvűnek vallotta magát.
Lakosai még 1930-ban is zömmel horvátnak vallották magukat. A mai napig erről tanúskodnak a temető fejfáinak feliratai. (2022-ben azonban - mint az alábbi kimutatásból látható - már csak a lakosok 21,7%-a vallotta magát horvát nemzetiségűnek.)
A faluban aktív egyesületi és kulturális élet folyik. Horvát kisebbségi önkormányzat is működik, s szervezi többek közt a Bezenyei Horvát Napokat.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Schmatovich Mátyás (független)[7]
- 1994–1998: Schmatovich Mátyás (KDNP)[8]
- 1998–2002: Schmatovich Mátyás (független)[9]
- 2002–2006: Schmatovich Mátyás (független horvát kisebbségi)[10]
- 2006–2010: Kammerhofer Róbert (független)[11]
- 2010–2014: Kammerhofer Róbert (független)[12]
- 2014–2019: Kammerhofer Róbert (független)[13]
- 2019–2024: Márkus Erika (független)[14]
- 2024– : Márkus Erika (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1377 | 1370 | 1302 | 1401 | 1381 | 1392 | 1349 | 1324 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,2%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 30,5% horvátnak, 4,4% németnek, 9% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66%, református 1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 8,1% (24% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 73,9%-a vallotta magát magyarnak, 22,6% szlováknak, 21,7% horvátnak, 3,3% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% szlovénnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek és bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,7% volt római katolikus, 1,4% református, 0,3% görögkatolikus, 0,2% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (35,6% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Wurcz-ház - a település legrégebbi háza - horvát gyűjtemény (Ady Endre u. 11.)
- A XVIII. század elején épített és a XIX. században megnagyobbított templom. 1812: átépítették. Orgonáját (1/12 m/r) 1886: Mozsny Vince építette, 1940: az Angster gyár átépítette.
- Pestis-oszlopok
- Szent István-szobor
- „Gyereház”[17]
- Jorgován énekkar és Mali Bizonjci ifjúsági ének- és néptáncegyüttes
- Bezenyei kavicsbányatavak (horgászvizek)
- Bizonjski Tamburaši (tamburazenekar)
Itt született
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Laáb Gáspár (1747-1834) földmérő, vízépítő mérnök.[18] 1770-től több mint ötven esztendőn át Moson vármegye mérnökeként dolgozott a Mosoni-Duna, a Lajta, a Fertő és a Hanság szabályozásán. A magyar mérnöknemzedék egyik legkiemelkedőbb tagja volt.
- Laáb Mátyás (1746–1823) horvát katolikus pap, író, fordító, az első teljes gradišćei horvát Újszövetség fordítója
- Ambrus Callistus (1783-1845) ferences rendi szerzetes
- Pogány (Piufsich) János (1907-1983) piarista szerzetes, országos hírű matematikatanár. Tanított Vácott, Debrecenben, Szabadkán és Budapesten is. 1957-ben Beke Manó-díjjal tüntették ki.
Hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Bezenye települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. október 2..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Minden, ami Szigetköz". 2009. február 7. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 26..
- ↑ Katolikus lexikon
- ↑ Arcanum.hu[halott link]
- ↑ Kislexikon.hu [Tiltott forrás?]
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 1..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 23..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. március 1..
- ↑ "Bezenye települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 25..
- ↑ Bezenye Helységnévtár
- ↑ Bezenye Helységnévtár
- ↑ Gyereház
- ↑ "Neumann-haz.hu". 2007. október 27. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. augusztus 26..
