Bajcsa (település)
| Bajcsa | |
| Közigazgatás | |
| Település | Nagykanizsa |
| Városhoz csatolás | 1981 |
| Korábbi rangja | község |
| Irányítószám | 8800 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 707 fő (2001)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Távolság a központtól | 8,8 km |
| Elhelyezkedése | |
 Bajcsa
Pozíció Nagykanizsa térképén
| |
 é. sz. 46° 23′ 46″, k. h. 16° 56′ 09″46.396238°N 16.935851°EKoordináták: é. sz. 46° 23′ 46″, k. h. 16° 56′ 09″46.396238°N 16.935851°E | |
 | |
Bajcsa (horvátul: Bajča) 1981 óta Nagykanizsához tartozó egykori község.[2]
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagykanizsától 8 km-re délnyugatra található. A 16-os helyi autóbuszjárattal közelíthető meg. A Székesfehérvár–Gyékényes-vasút mellett 800 m-re fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településtől keletre a középkorban már volt egy másik Árpád-kori falu, feltehetően a ma már megmosolyogtató nevű Anyádvalaga (Anyadwaloga, kevésbé trágár nevén Venéce),[3][4] amely azonban a török hódoltság alatt, 1563-66 körül elpusztult. 1578-ban a stájer rendek palánkvárat (Bajcsavár) építtettek egy közeli homokdombon, a mai falutól délkeletre, amelyet azonban konstrukciós hibák miatt 1590-ben elhagytak.[5] Helyéről számos értékes régészeti lelet – kerámiák, érmék, metszetek, üvegpoharak, használati eszközök, viseleti tárgyak és egy napóra – került elő.[6] 1579-ben Erdődy Tamás és Zrínyi György itt győzte le Ali pasát. A helyet 1594-ben említik először Baycha alakban.
1744-ben Bajcsapuszta néven került Batthyány Lajos nádor birtokába a kanizsai uradalom részeként. A nádor 1761-ben muraközi horvát telepeseket hozatott, akik 1910-re szinte teljesen elmagyarosodtak. 1910-ben 503 lakosa volt. 1981-ben Nagykanizsához csatolták.
Díszpolgára
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1940: Ilovszky János országgyűlési képviselő.[7]
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Bajcsa SE futballklub a Zala megyei labdarúgó-bajnokság harmadosztály Déli csoportjában játszik. Helyi sportpályája van.
- Művelődési ház
- A Nagyboldogasszony római katolikus templom 1997-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ KSH. "Nagykanizsa adatai a KSH online helységnévtárában". KSH. Hozzáférés: 2012. június 10.
- ↑ Bajcsa története a KSH online helységnévtárában
- ↑ "Bajcsa története - nagyKAR". bajcsa.nagykar.hu. Hozzáférés: 2020. június 17.
- ↑ Engel Pál (2001). "ANYÁDVALOGA MONOGRÁFIÁJA" (PDF). Holmi. 13 (8): 1045–1050. Hozzáférés: 2020. június 17.
{{cite journal}}: Unknown parameter|month=ignored (súgó) - ↑ Vándor László: Bajcsa vára PDF – Zalai Múzeum, 1997/7. szám
- ↑ Bajcsavár - Stájer erődítmény Magyarországon a 16. század második felében – Museum.hu, 2009. április 24.
- ↑ Kardos Ferenc: Bajcsa története 1849 és 1945 között. In Kaposi Zoltán (szerk.): Nagykanizsa városi monográfia III. Nagykanizsa: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2014. 756. o.
