Döbröce
| Döbröce | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaszentgróti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gulyás András (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8357 | ||
| Körzethívószám | 83 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 92 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,48 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″46.936531°N 17.189819°EKoordináták: é. sz. 46° 56′ 12″, k. h. 17° 11′ 23″46.936531°N 17.189819°E | |||
 Döbröce
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Döbröce weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Döbröce témájú médiaállományokat. | |||
Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala vármegye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban elhelyezkedő község. Polgármesteri hivatala Sümegcsehin székel.
Közlekedés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Döbröce a Kisgörbő és Sümeg (a 7331-es és 7327-es utak) között húzódó, kis forgalmú, 7333-as számú mellékút mellett fekszik; közúti közlekedéssel mindkét irányból csak ezen az úton érhető el.
Autóbusz-közlekedés is viszonylag ritka, Zalaszentgrótról és Sümegről érkeznek ide elővárosi autóbuszok.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nevét a horvát drbra (völgy, szakadék) jelentésű szóból kapta.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első emlék a település létezésére IV. László idejéből valók. Újabb említése 1416-ból mint Enyere település szomszédja való. A 16. század második felében a töröktől menekülő lakosság elhagyta a települést. Az amúgy is kis lakosságú település teljesen elnéptelenedett, 1613-ban is csak egyetlen negyedtelkes lakott portáját írták össze.
Az 1740-es évek után kezd lassan benépesedni. A lakossága magyar mellett szláv és német volt. A szlávok hamar asszimilálódtak, így hamarosan a magyar nyelv lett domináns a településen. Az ekkori falu csak a mezőgazdaságból élt. Az itt élők étrendjét elsősorban a búza, rozs, kukorica határozta meg (később alma is). Más növényi táplálékot alig, húst is ritkán, elsősorban marhát és sertést ettek.
A település a továbbiakban se mutatott komoly fejlődést. Egyházilag 1749-től Kisgörbőhöz, közigazgatásilag 1888-ig Óhídhoz, majd 1907-ig Mihályfához tartozott. 1922-től Kisgörbő jegyzősége alá került.
Az 1960-as évek hozták az első komolyabb változásokat a falu életében. Villany épült ki a községben, a régi zsúptetős házak helyett új kőházak készültek. Mindamellett a 20. század második felében elsősorban az elvándorlás jellemezte a falut, amely a mai napig nem állt meg.
Az 1950-es megyerendezés során Veszprém megyéhez csatolták és 1978. december 31-én tért vissza Zala megyéhez.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Fenyvesi Imre (független)[3]
- 1994–1998: Fenyvesi Imre (független)[4]
- 1998–2002: Klujber József (független)[5]
- 2002–2006: Klujber József (független)[6]
- 2006–2010: Klujber József (független)[7]
- 2010–2014: Klujber József (független)[8]
- 2014–2019: Klujber József (független)[9]
- 2019–2024: Gulyás András (független)[10]
- 2024– : Gulyás András (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 63 | 60 | 66 | 79 | 89 | 95 | 93 | 92 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,9%. A lakosok 80%-a római katolikusnak vallotta magát (18% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 4,5% németnek, 2,2% cigánynak, 1,1% horvátnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,7% volt római katolikus, 4,5% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (36% nem válaszolt).[12]
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Krisztus Király-iskolakápolna (1932 és 1936 között épült)[13]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 19.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 7.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2019. december 7.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. április 27.
- ↑ "Döbröce települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 28.
- ↑ Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ Döbröce Helységnévtár
- ↑ Krisztus Király iskolakápolna
.svg)
