Dunaszentbenedek

Dunaszentbenedek
Római katolikus templom
Dunaszentbenedek címere Dunaszentbenedek zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Bács-Kiskun
Járás	Kalocsai
Jogállás	község
Polgármester	Vargyas László (független)
Irányítószám	6333
Körzethívószám	78
Népesség
Teljes népesség	734 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	34,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	23,24 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 35′ 38″, k. h. 18° 53′ 31″46.594, 18.892
Dunaszentbenedek Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Dunaszentbenedek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentbenedek témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Dunaszentbenedek (horvátul: Sabendak) község Bács-Kiskun vármegye Kalocsai járásában.

Fekvése

A község Bács-Kiskun vármegyében található, a Kalocsai Sárköz északnyugati peremén, a Duna bal partján, a paksi atomerőművel átellenben, az 5106-os út mentén.

A falu Dunapatajtól 10, Kalocsától 12 kilométerre fekszik. A környező településekkel naponta több buszjárat köti össze. A közeli Duna-hidak, a Tomori Pál híd (korábban Kalocsa–Paks Duna-híd), amely Paks és Foktő közigazgatási területeit köti össze, emellett a Beszédes József híd Dunaföldváron és a Szent László híd Szekszárdon is igénybe vehetők a Dunántúl irányában. A legközelebbi kompjárat Géderlak (Ordas) és a Pakshoz tartozó Dunakömlőd között működik.

Vasútvonal nem érinti, bár egykor a községen keresztül tervezték elvezetni a Dunapataj–Kalocsa–Baja-vasútvonalat. A legközelebbi vasútállomások így Kalocsán és Dunapatajon vannak, de 2007. március 4-én mindkettőn, illetve az őket érintő vonalon megszűnt a személyforgalom.

Nevének eredete

Nevét a Dunáról és bencés szerzetesekről kapta, mivel a község katolikus templomának védőszentje Nursiai Szent Benedek a bencés rend alapítója.

Története

…Paks alatt nyoma sincs már annak a híres várnak, melyet I. Lajos királyunk adományozott Apostagi Zemplén vitéznek, ki a tatárok elleni harcában életét mentette meg, sem annak az apátságnak, melynek alapító levele a Vatikán levéltárában őriztetik. Vár és kolostor fölött a vizafogók nádsövényei láthatók manapság. Kerülik a veszedelmes helyet a hajósok. Szent-Benedek és Uszód határában két nagy domb van. Várak voltak. A Duna ledöntötte őket, betakarta iszappal. A két falu házai cölöpökre vannak építve. A Duna minden évben végigsöpör rajtuk. Olyankor arra a két dombra menekülnek, s onnan kiabálnak egymáshoz kötekedve: -Úsztok uszódiak! Buktok benedekiek! …

– Jókai novellák I. kötet 107-108. lap - Centenáriumi kiadás.

Dunaszentbenedek az 1690 évi összeírásban az elhagyott helységek között szerepelt; 1695-ben azonban már ismét lakott volt. Ebben az évben Karával együtt 1/2 portát vetettek ki rá. Kara azonban elpusztult és lakosai valószínűleg Szentbenedekre költöztek át.

Az 1715-ös összeírásban 11, az 1720 éviben pedig 13 háztartását írták össze. E háztartásokból 11 magyar, kettő tót volt.

A falu egykori birtokosa a kalocsai érsek volt, 1832-ben azonban a kalocsai főkáptalan birtokába ment át.

A 19. században sok elemi csapás érte a helység lakosságát: 1862-ben árvíz, 1863-ban, 1892-ben és 1904-ben nagy tűzvész pusztított. A helység neve azelőtt csak Szent-Benedek volt.

A 20. század elején az 1950-es megyerendezés előtt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Kalocsai járásához tartozott.

1910-ben 1509 magyar lakosa volt. Ebből 575 római katolikus, 920 református, 11 izraelita volt.

Címer leírása

Álló, háromszögű pajzs ezüst mezejében alul vízszintes kék hullámpólya. Felette lebegő helyzetű, két arany makkterméssel ékített négyleveles zöld tölgyfaágon jobbra fordult, vörössel fegyverzett és csőrében arany cipót tartó fekete holló.

A pajzson szembe fordult, arannyal ékített és vörössel bélelt pántos ezüst sisak, kékkel és vörössel ékített arany heraldikai koronával. A sisakkoronán nyugvó arany fészkében ülő, három kicsinyét tápláló vörös csőrű ezüst pelikán, kiterjesztett szárnyakkal. Felsebzett melléből három vörös vércsepp hull alá, a sisak mindkét oldalán kék-arany takaró.

A címer alatt lebegő, íves arany szalagon feketével nagybetűs DUNASZENTBENEDEK felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Füri Bálint (független)
• 1994–1998: Füri Bálint (független)
• 1998–2002: Füri Bálint (független)
• 2002–2006: Füri Bálint (független)
• 2006–2010: Vargyas Mihály (független)
• 2010–2014: Vargyas Mihály (független)
• 2014–2019: Vargyas Mihály (független)
• 2019–2022: Vargyas Mihály (független)
• 2022–2024: Vargyas László (független)
• 2024– : Vargyas László (független)

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi polgármester 2022. február 3-án elhunyt. A posztért nem kevesebb, mint kilenc jelölt indult, ehhez képest a győztes egymaga is 41 % feletti eredményt ért el, az utolsó helyezettre pedig senki sem szavazott.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	865	838	777	785	723	714	724	734
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,7% németnek mondta magát (14,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,9%, református 37,9%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,1%, felekezeten kívüli 2,2% (18,2% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 92%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,6% németnek, 0,4% ruszinnak, 0,3% horvátnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 31,5% református, 0,6% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 5% felekezeten kívüli (27% nem válaszolt).

Nevezetességei

• A római katolikus templom a régi templom romjaira épült 1720-ban.
• A református templom 1788-ban épült.
• Millenniumi emlékmű

Források

• Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Kapcsolódó szócikk

• Biskói komptragédia (1887)