close
Ugrás a tartalomhoz

Kiskunmajsa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskunmajsa
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Kiskunmajsa címere
Kiskunmajsa címere		 Kiskunmajsa zászlaja
Kiskunmajsa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBács-Kiskun
JárásKiskunmajsai
Jogállásváros
PolgármesterPatkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[1]
Irányítószám6120
Körzethívószám77
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség10 853 fő (2025. jan. 1.)[4]
Népsűrűség50,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület222,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 12″46.492222°N 19.736667°EKoordináták: é. sz. 46° 29′ 32″, k. h. 19° 44′ 12″46.492222°N 19.736667°E
Kiskunmajsa (Bács-Kiskun vármegye)
Kiskunmajsa
Kiskunmajsa
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
Kiskunmajsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskunmajsa témájú médiaállományokat.

Kiskunmajsa város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunmajsai járás székhelye.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Duna–Tisza közi homokhátságon, a Dorozsma–Majsai-homokháton, Kiskunhalas és Kiskunfélegyháza között helyezkedik el, a Majsa-Fehértói Főcsatorna mellett.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost a hazai főutak mind elkerülik, csak mellékutakon érhető el a környező települések felől. A térség két nagyobb városa, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas irányából az azokat összekötő 5402-es úton érhető el, Bócsával és Szankkal az 5404-es, Soltvadkerttel és Szeged térségével az 5405-ös, Kistelekkel pedig az 5411-es út köti össze. Gárgyán nevű külterületi városrészével az 5409-es, Csengelével az 54 121-es számú mellékút köti össze; déli határszélét érinti még az 5408-as és az 5429-es út is.

Vonattal a MÁV 155-ös számú Kiskunhalas–Kiskunfélegyháza-vasútvonalán érhető el; a vasútnak két megállási pontja van a város területén: a városközpont északi részén Kiskunmajsa vasútállomás és a nyugati határszéle közelében Tajó megállóhely. A környező megállóhelyek, állomások: Kiskunfélegyháza felől Jászszentlászló vasútállomás, Kiskunhalas felől pedig Harkakötöny vasútállomás. Korábban érintette a várost a kecskeméti kisvasút hálózatához tartozó Kecskemét–Kiskunmajsa-vasútvonal is, de utóbbin a személyszállítás 2009. december 13-án, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt.[5]

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település földjének és a mai népességének története 1743-tól fonódik egybe. Az ezt megelőző időben hunok, avarok, kunok szállásterülete volt ez a tájék. A törökök a 16. század elején fölégették Kiskunmajsa elődjét, a várostól délkeleti irányban fekvő Mayossaszállást, s a területet baromjárásként használva Szeged, Kunszentmiklós, Halas és Kecskemét városa bérelte. A török kiűzése után a bécsi udvar eladta a korábban nemesi előjogokat élvező Hármaskerületet (Jászság, Kiskunság, Nagykunság) a Német Lovagrendnek, s az új tulajdonos benépesítette az elnéptelenített pusztákat. A majsai népesség először a Kiskundorozsma melletti Üllés pusztára költözött - az újkori honfoglalók zömmel Jászfényszaruból érkeztek -, s a szabad földvásárlás reményében innen települtek át Kiskunmajsára 1743 nyarán. A rendi országgyűlés nyomására ugyanis az Udvar lehetővé tette a földek visszavásárlását, így az ideérkezők nem csak használati, de tulajdonjoggal is rendelkeztek, ami azt jelentette, hogy a jászok és a kunok utódai visszakapva előjogaikat, száz évvel a jobbágyfelszabadítás előtt maga ura gazdái lehettek, megszabadultak a feudális kötöttségektől. A kivételes szabadság virágzó, demokratikusan berendezkedett életet, a Habsburgok hosszú háborúi - az osztrák örökösödési és a napóleoni háborúk - gazdasági fellendülést jelentettek az itt megtelepült zömében jász, tehát erős katolikus hitben élő közösség számára. A dinamikus fejlődés eredményeképp Kiskunmajsa 1837-ben mezővárosi rangot és vásártartási jogot kapott V. Ferdinándtól. A 19. század végére az állattartásról földművelésre áttérő lakosság túlnépesedik, a föld eltartó ereje gyenge, ezen a homokos talajon szőlő- és gyümölcskultúra kialakítása sem segít. A két háború között elképesztő méreteket ölt a szegénység, sokan elvándorolnak, ez a folyamat az ötvenes években is tart, a forradalom és szabadságharc utáni téeszesítés elől menekülve három év alatt kétezren költöznek el Kiskunmajsáról. A község központjában épült fatornyos iskola közelében 1892-ben Csontos Károly és neje, Nemes Szabó Mária óvodát és városi római katolikus leányiskolát építtet a település központjában. Az intézményeket a Miasszonyunkról elnevezett szegény iskolanővérek működtették 1950-ig, az államosításig. Az iskola és óvoda 1991-ben indult újra, és a Szent Gellért Katolikus Általános Iskola 1997-ben költözött vissza régi helyére, az úgynevezett Zárda iskola épületébe. A város harmadik általános iskoláját a 20. század utolsó évtizedeiben építik fel, ezt az intézményt Széchenyi Istvánról nevezik el. A hatvanas években meginduló iparosítás, s a nyolcvanas évek elejétől szárba szökkenő gyógyturizmus megállítja az elvándorlási folyamatot, ma tizenkétezren lakják az időközben ismét városi rangot kiérdemlő Kiskunmajsát, egynegyeddel kevesebben, mint a második világháborút megelőzően. Jelentős látogatottságú termál strandja, helytörténeti gyűjteménye van a városnak, lakói azonban zömmel ma is állattartásból és földművelésből élnek. 1956-tól gimnázium is létesült Kiskunmajsán, s ez az oktatási intézmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a városhoz kötődő értelmiség helyben kinevelődjék.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Kiss Károly[6][7] (SZDSZ)
  • 1994–1998: Kiss Károly (FKgP-MDF-KDNP)[8]
  • 1998–2002: Kiss Károly (FKgP)[9]
  • 2002–2006: Faludi Tamás (Együtt Kiskunmajsáért)[10]
  • 2006–2010: Terbe Zoltán (Fidesz-MDF-Nemzeti Fórum-Fidelitas-KDNP)[11]
  • 2010–2014: Faludi Tamás (EKE-KVSZ)[12]
  • 2014–2019: Ábrahám-Fúrús András (EK)[13]
  • 2019–2024: Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[14]
  • 2024– : Patkós Zsolt (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum-Élhető Kiskunmajsa Egyesület)[1]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
11 498
11 505
10 968
10 898
10 984
11 675
11 127
10 853
20132014201820212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 93%-a magyar, 6%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,7%-a magyarnak, 6,5% cigánynak, 1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 2,8%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 9,1% (18,3% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 88%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,3% románnak, 0,2% ukránnak, 0,1% bolgárnak, 0,1% szerbnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,5% volt római katolikus, 2,6% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (41,9% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Római katolikus templom

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 10..
  2. ↑ "baiyin.gov.cn/attach/old/byszf/W020220108552860833587.pdf" (PDF).
  3. ↑ "www.ukmerge.lt/tarptautinis-bendradarbiavimas/".
  4. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  5. ↑ "A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START)" (PDF). 2009. december 29. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2009. december 24..
  6. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  7. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  8. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 1..
  9. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 12..
  10. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 12..
  11. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 12..
  12. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. november 27..
  13. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 2..
  14. ↑ "Kiskunmajsa települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 25..
  15. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. ↑ Kiskunmajsa Helységnévtár
  17. ↑ Kiskunmajsa Helységnévtár
  18. ↑ Jonathermál
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kiskunmajsa&oldid=28774964”