Kufstein
| Kufstein | |||
 | |||
| Kufstein vára | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Tirol | ||
| Kerület | Kufstein | ||
| Járás | Kufsteini járás | ||
| Polgármester | Herbert Marschitz | ||
| Irányítószám | 6330–6333 | ||
| Körzethívószám | 05372 | ||
| Forgalmi rendszám | KU | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 19 126 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 499 m | ||
| Terület | 39,37 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 10′47.583333°N 12.166667°EKoordináták: é. sz. 47° 35′, k. h. 12° 10′47.583333°N 12.166667°E | |||
 | |||
| Kufstein weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kufstein témájú médiaállományokat. | |||
Kufstein város Ausztriában, Tirolban, a Kufsteini járásban. Lakosainak száma kb. 17 000. Területe 39,45 km².
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Inn folyó völgyében, a Kaisergebirge hegység (Császárhegy) nyugati lábánál, Németország határán található. Az Alsó-Inn-völgyi vasútvonal és a Rosenheim–Kufstein-vasútvonal itt találkozik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Első írásos említése a 788-790 körüli időből származik, „Caofstein” formában. Várát 1205-ben építették a bajor püspök rendeletére. Városi jogokat 1393-ban kapott, mivel már ezt megelőzően is évszázadokon át jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított le. A középkorban harcias bajor hercegek voltak a vár s a város birtokosai.
1504-ben I. Miksa császár szerezte meg Kufsteint és környékét, és azután 1512-ben meg is erősíttette a várat. Ekkor épült a 4-8 méter vastag falaival minden korabeli ostromot kibíró Kaiserturm (Császár-torony) is. Miksa a várat és környékét Tirolhoz csatolta, amely azóta is Tirolhoz tartozik.
Kufstein városa
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A város annak ellenére, hogy többször is ostrom és tűzvész pusztította, nagyrészt megtartotta középkori jellegét, építészeti szépségeit.
Gazdasági jelentőségét az Inn folyón megindult hajózásnak köszönhette. A bajorok 1703-ban felgyújtották; 1805 és 1814 között egész Tirollal együtt bajor kézen volt. Az erődítmény 1865-ig rettegett börtön volt, majd 1888-ig kaszárnya.
Kufstein vára
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A vár 606 méter tengerszint feletti magasságával jó 100 méterrel emelkedik a város fölé, ahová legegyszerűbben a Römerhofgasséról gyorsfelvonóval lehet feljutni.
A fő részeivel a város irányába forduló erődítmény hatalmas Kaiserturmján (Császár-tornyán) kívül láthatók még a Bürgerturm (Polgárok tornya), Rondella (Körbástya), Fuchhsturm (Rókatorony) masszív épületei is.
A kitűnő állapotban lévő épületegyüttes várjellege 1822-ben szűnt meg. A Császár-torony a 18–19. században börtön volt, főleg a Habsburgok ellen harcoló politikai foglyok börtöne volt – köztük sok magyaré is – illetve egyéb főbenjáró bűnökért elítélt rabok kerültek ide.
A várban helyezték el a Heimatmuseum gazdag gyűjteményét is. A Bürgerturm kincse és művészi ékessége az első világháborúban elesett hősök emlékére 1931-ben felállított Heldenorgel (Hősök orgonája). A 26 regiszteres, 1813 sípos remek hangú orgona zenéje a torony nyitott ablakán keresztül 15 km távolságra is elhallatszik. Minden délben meg is szólaltatják, valamint június 15 és szeptember 15 között este 6 órakor is játszanak rajta.
Egyéb látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- Késő gótikus plébániatemplom (1660–1666); 1840 és 1844 között barokk stílusban építették át, majd 1959-ben ismét átalakították a gótikus elemek hangsúlyozásával).
- Barokk kápolna (1705), főoltára 1765-ből való.
- Zarándoktemplom (1679–1681) barokk oltárral (1711).
- Erőd romjai (vízibástya) (16. és 17. század) – először 1205-ben említik, I. Miksa bővítette 1519 előtt, majd utódai tették ezt 1552–1563, illetve 1675–1740 között.
- Helytörténeti és kulturális múzeum (Heimatmuseum): Kaiserturm („Császár-torony”), a város jelképe, Caroli-bástya, Josefsburg.
- Polgár-torony (Bürgerturm) (1931); itt van az ún. Heldenorgel („hősök orgonája”), amely a világ legnagyobb szabadtéri orgonája (4307 sípos, 46 regiszteres); minden délben, és főszezonban este 6 órakor is megszólal.
- Mély kút (Tiefer Brunnen) – 1546-ban vágták a sziklába, 70 méter mély. A vízkiemelő taposókerék ma is működik, azonban nem lehet kipróbálni, a kerék rögzítve van, nem forog.
- Postatakarékpénztár (nemzeti romantikus épület, W. Bürger tervezte, 1904-ben épült).
- Városháza – fogazott oromzatos homlokzatát 17 tiroli város címere díszíti; a festett figurák egyike I. Miksa császárt ábrázolja.
- Römerhofgasse – a főutca, üzletekkel, borozókkal.
Híres személyek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Karl Wendlinger autóversenyző.
