close
Ugrás a tartalomhoz

Nagykereki

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagykereki
Bocskai-vár
Bocskai-vár
Nagykereki címere
Nagykereki címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásBerettyóújfalui
Jogállásközség
PolgármesterZilai Károly (független)[1]
Irányítószám4127
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség1086 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség36,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,27 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 11′ 14″, k. h. 21° 47′ 16″47.187190°N 21.787660°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 14″, k. h. 21° 47′ 16″47.187190°N 21.787660°E
Nagykereki (Hajdú-Bihar vármegye)
Nagykereki
Nagykereki
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Nagykereki weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykereki témájú médiaállományokat.

Nagykereki község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vármegye keleti szélén fekszik, közvetlenül a román határ mellett, természetföldrajzi szempontból a Bihari-sík északkeleti vidékén.[3]

Különálló településrésze Nagyzomlin, mely a központjától jó 5 kilométerre délre helyezkedik el.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Kismarja, dél felől Ártánd, délnyugat felől Bedő, nyugat felől pedig Bojt; kevés híja van annak, hogy nem határos északnyugaton még Hencidával is. Határszéle keleten mintegy 12 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral; a legközelebbi település abban az irányban Nagyszántó.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itteni szakaszának átadása óta a legfontosabb közúti elérési útvonala az M4-es autóút, mely a belterületétől nem messze északra halad el és csomópontja is van itt; így ezen az ország távolabbi részei felől is könnyen elérhető. Az M4-es egyben itt éri el az országhatárt; hozzá csatlakozva a román oldalon Bors 2 néven épült határátlépő pont, az 5 km hosszú észak-erdélyi autópálya utolsó részeként.

Lakott területén a Debrecen-Biharkeresztes közt húzódó 4808-as út halad keresztül, így a végponti városok felől ezen közelíthető meg; Hencidával a 4813-as út köti össze. Nagyzomlinra a központjából a 48 115-ös számú mellékút vezet.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Debrecen–Nagykereki-vasútvonal érinti, melynek itt van a végállomása. Nagykereki vasútállomás a község északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 48 315-ös számú mellékút teszi lehetővé.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Árpád-kori megtelepedését régészeti leletek bizonyítják. Eredeti neve Kereki volt. A helynév a kör alakú erdőt jelentő kerek szavunk származéka. Megtelepítői a későbbi Ártándy család ősei. Korai templomát a Szent Kereszt tiszteletére emelték. A váradi püspöknek fizetett tized összege szerint a 13. század végére még kis falu.

Az Ártándyak korábban csak palánkkal védett földesúri kúriájából az 1440-es évekre várkastély épült ki, melyben a birtokos család lakott. A 16. század elején országos szerepre emelkedett család tizenegy faluból álló uradalmának központja.

Bocskai István felesége, Hagymássy Katalin révén kapja meg a várat. Az 1592-től váradi főkapitányi tisztet elnyert Bocskai több száz katona elhelyezésére alkalmas, korszerű, komoly erősségé tette a várat, ahol maga is hosszabb ideig lakott.

A Bocskait megtámadó császári csapatok 1604. október 3-án ostromolták meg a várat, de kapitánya, Örvendi Pál, háromszáz segítségül hívott köleséri hajdúval és a kereki lakosság segítségével, megvédte. Helytállásukat Bocskai azzal jutalmazta, hogy a falut mezővárosi rangra emelte, lakóit kivette a jobbágysorból. Örökös nélküli halála után a vár végrendelete értelmében unokaöccséé, Báthory Gábor erdélyi fejedelemé lett. A fejedelem húga, a rejtelmes és szomorú sorsú Báthory Anna (1594–1636) hosszú évekig lakott a kereki várban. 1628-ban Bethlen Gábor adományozta öccsének, Istvánnak – az ő leánya hozományaként került a váruradalom Zólyomy Dávidhoz.

A várat 1660-ban Szejdi pasa ostroma során nagy pusztulás érte. A lakóépület is elhanyagolódott, birtokosai nem itt éltek. A váruradalom Perényi Gáborné Zólyomy Erzsébet és fia halála után az erdélyi fejedelmi kincstáré lett. A település fizette a hódoltsági adót és 1692-ben csak tizennégy család lakott benne.

Csanády Sándor

Az 1720–30-as években a falu földesura Joseph Kiczing császári hadbiztos, aki a vár ép részében lakott. Katonaságnak és katolikus káplánnak is helyet adott 1749-ig. Ekkor vásárolta meg a birtokot a kastéllyal együtt id. Hodossy János, kunkapitány második felesége, özv. Mensáros Györgyné Magyary Kossa Judit részére. Férje halála után ő, majd leánya Klára és veje Csanády Sámuel, hajdúkerületi főkapitány a földesúr. Rendbe hozatták a kastélyrészt, de a várnak többé szerepe nem volt. A lepusztult lakóépület helyén 1752–84 között barokk kastély épült, délkeleti sarkán toronyszobával. Utoljára Csanády Sándor 1848–49-es megyebiztos, nemzetőrkapitány, később országgyűlési képviselő lakott itt. A klasszicista kocsifeljáró, délnyugati porticus és belső átalakítás 1850-ben, a romantikus neobarokk átépítés 1870-ben a nevükhöz fűződik.

A Csanádyak alatt a bihari középbirtokosok kúriáira jellemző élet folyt. A kastély 1878–1929 között a Lakatos családé. 1927-ben került nem helyi birtokosok kezére, azóta nem lakták. A háború alatti években már gazdasági célt szolgált.

A trianoni békeszerződést követően a Romániához csatolt Bors település Magyarországnál maradt Nagyzomlinpuszta nevű részét (275 magyar lakossal) Nagykerekihez csatolták.

A pusztulás 1945 után fokozódott. Elhordták a 17. századi körítő fal, a kapubejárat és a délnyugati sarokbástya maradványait is.

Az Országos Műemléki Felügyelőség helyi kezdeményezésre 1959–1962 között állította helyre. Benne más jellegű hasznosítás mellett könyvtár és állandó múzeumi kiállítás is helyet kapott.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1991: Sipos Imre (MSZP)[4][5]
  • 1991–1994: dr. Lisztig Mária (független)[5][6]
  • 1994–1995: dr. Lisztig Mária (független)[7][8]
  • 1995–1995: dr. Lisztig Mária (független)[9][10]
  • 1996–1998: Kovács Miklósné (független)[11]
  • 1998–2002: Kovács Miklósné (független)[12]
  • 2002–2006: Kovács Miklósné (független)[13]
  • 2006–2010: Zilai Károly (MSZP)[14]
  • 2010–2014: Zilai Károly (független)[15]
  • 2014–2019: Zilai Károly (független)[16]
  • 2019–2024: Zilai Károly (független)[17]
  • 2024– : Zilai Károly (független)[1]

Sipos Imre 1991. márciusi lemondása miatt május 12-én időközi polgármester-választást tartottak a településen, ahol Lisztig Máriát választották a település első emberének.[5][6] 1995. július 30-án ismét időközi választást tartottak a Nagykerekin, mert áprilisban a képviselő-testület felmentette hivatalából az 1994-es önkormányzati választáson újraválasztott Lisztiget, mivel a pozíciója összeférhetetlennek bizonyult a nagykereki háziorvosi praxisával.[8] Lisztiget a megismételt választáson újraválasztották a település vezetőjének,[9] azonban a képviselő-testület a továbbra is fennállt összeférhetetlenség miatt november 23-án újból felmentette a tisztségéből, ezzel új választás kiírását kezdeményezte.[10] Az 1996. március 17-én rendezett polgármester-választáson Lisztig alulmaradt Kovács Miklósnével szemben.[11]

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1349
1364
1375
1333
1097
1118
1108
1086
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86%-a magyarnak, 4,9% cigánynak, 0,2% németnek, 4,5% románnak mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 5,6%, református 53,8%, görögkatolikus 2,3%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 8,9% (26,5% nem válaszolt).[19]

2022-ben a lakosság 86,7%-a vallotta magát magyarnak, 6,6% cigánynak, 4,7% románnak, 0,2% németnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% horvátnak, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlovénnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,9% volt református, 5,1% római katolikus, 2,1% görög katolikus, 1,9% ortodox, 1,7% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 10,5% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).[20]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismert nagykerekiek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 14..
  2. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. ↑ Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 263. o. ISBN 978-963-9545-29-8
  4. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (txt). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  5. 1 2 3 D. Karádi Katalin: Hiszi: az emberek nem hagyják magára: A polgármester székében is a falu orvosnője „rendel”. (magyarul) Hajdú-Bihari Napló, XLVIII. évf. 128. sz. (1991. június 3.) 4. o. Hozzáférés: 2026. május 4.
  6. 1 2 Új polgármester. (magyarul) Hajdú-Bihari Napló, XLVIII. évf. 111. sz. (1991. május 14.) 4. o. Hozzáférés: 2026. május 4.
  7. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 13..
  8. 1 2 Leváltották Nagykerekiben a polgármestert: A „volt” polgármester várhatóan bírósághoz fordul jogai megvédése érdekében. (magyarul) Hajdú-Bihari Napló, LII. évf. 84. sz. (1995. április 8.) 1. o. Hozzáférés: 2026. május 4.
  9. 1 2 Lisztig Mária győzött Nagykerekiben. (magyarul) Hajdú-Bihari Napló, LII. évf. 177. sz. (1995. július 29.) 1. o. Hozzáférés: 2026. május 4.
  10. 1 2 Nagykereki: ismét választás. (magyarul) Hajdú-Bihari Napló, LII. évf. 278. sz. (1995. november 25.) 9. o. Hozzáférés: 2026. május 4.
  11. 1 2 Új polgármester Nagykerekin. (magyarul) Új Magyarország, VI. évf. 66. sz. (1996. március 19.) 6. o. Hozzáférés: 2026. május 4.
  12. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 29..
  13. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 29..
  14. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 29..
  15. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. január 16..
  16. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 16..
  17. ↑ "Nagykereki települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 4..
  18. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. ↑ Nagykereki Helységnévtár
  20. ↑ Nagykereki Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nagykereki&oldid=28952500”