Sáp

Sáp
A falu déli irányból a református templommal
Sáp címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	község
Polgármester	Végh Imre József (független)
Irányítószám	4176
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	796 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	19,22 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 15′ 31″, k. h. 21° 21′ 05″47.258530555556, 21.351369444444
Sáp Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Sáp weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sáp témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Sáp község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

A vármegye déli részén helyezkedik el, Hajdúszoboszlótól délre, Berettyóújfalutól nyugatra. A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Földes, kelet felől Berettyóújfalu, dél felől Bihartorda, délnyugat felől Bihardancsháza és Nagyrábé, északnyugat felől pedig Báránd.

Megközelítése

Központján a Debrecentől Bihartordáig húzódó 4805-ös út vezet végig, közúton csak ezen érhető el, Földes vagy Bihartorda érintésével. Az ország távolabbi részei felől a legfontosabb megközelítési útvonala a 42-es főút, melyről földesi letéréssel lehet eljut ni a községbe.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, melynek egy megállási pontja van a településen. Sáp vasútállomás a belterület északi szélén található, a vonal állomásainak viszonylatában Báránd vasútállomás és Berettyóújfalu vasútállomás között, közúti elérését a 4805-ös útból kiágazó 42 311-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

1264-ben említik először Sáp települést a korabeli oklevelek.

A falu kisnemesi családok birtoka volt, a XIV. században a Sápi család és a földesi Nagy családok voltak a falu birtokosai.

Sáp a kiváltságokkal rendelkező falvak sorába tartozott, mely kiváltságait Bethlen Gábor is megerősítette.

1689-ben I. Lipót ugyancsak kiváltságokat adott a településnek, mely kiváltságokat egy év múlva hídvámmal egészítette ki.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Név	Jelölő szervezet	Megjegyzés
1990–1994	Kaszás Lajos	független
1994–1998		független
1998–2002		FKgP
2002–2006	Karacs Imre	független
2006–2010		független
2010–2014		független
2014–2019		független
2019–2024		független
2024–	Végh Imre József	független

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	1002	975	972	805	790	768	770	796
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,3%-a magyarnak, 21,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,4%, református 60,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,3% (15,5% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 94,3%-a vallotta magát magyarnak, 23,9% cigánynak, 0,3% örménynek, 0,1% németnek, 0,1% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 49,9% volt református, 2,2% római katolikus, 0,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 21,6% felekezeten kívüli (24,9% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Református temploma - 1892-ben fejezték be. Tornya 1810-ben épült.

Itt születtek

• Benamy Sándor álnév Ben Ami (Sáp, 1899. május 6. – Budapest, 1989. október 13.) író, újságíró, műfordító.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Külső hivatkozások

• Sáp az utazom.com honlapján