Vrvari
| Vrvari | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52440 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 951 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 73 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 26″, k. h. 13° 38′ 06″45.224000°N 13.635000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 26″, k. h. 13° 38′ 06″45.224000°N 13.635000°E | |
 | |
Vrvari (olaszul: Varvaro) ) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 3 km-re keletre, a Porečből Tinjan felé vezető út mellett fekszik. A zömmel kőházakból álló településközpont körül új lakóházak épültek, amellyel a település Poreč elővárosává nőtte ki magát.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Vrvari tágabb területén már a történelem előtti időkben is éltek emberek. A Veleniki felé eső Petrovac nevű határrészén illír erődítmény állt, ahonnan számos bronzkori lelet került elő. A római korban területe a közeli Parentium városához tartozott. Római sírok is kerültek elő innen. A falu közelében haladt el a parentiumi Decumanus maximus, a település kelet-nyugati főutcájának meghosszabbítása. A kora középkori település maradványain alapította meg 1595-ben Juraj Filipin poreči kapitány Varvari települést, ahova az akkor szintén Velencéhez tartozó Dalmáciából a török hódítás elől menekült tengermelléki pásztornépeket (ún. morlákokat) telepített le. Az újonnan érkezettek megművelték a környező földeket, mely a település terjeszkedéséhez vezetett. Megváltozott a mezőgazdaság szerkezete is, mivel ezt követően az állattartás egyenrangúvá vált a földműveléssel.
A helyi közösség vezetését a zsupán látta el. A lakosság további gyarapodása a következő évtizedekben is folytatódott. 1622 után újabb jelentős betelepülési hullám érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görög Kréta szigetének területeiről. A következő viharos időszakban Varvari Poreč városának a tágabban értelmezett részévé vált. A 19. század végén felerősödtek a társadalmi és nemzeti különbözőségek miatt feszültségek, a parasztság kizsákmányolása. 1897 márciusában egy parasztok elleni támadásban sebesült meg súlyosan Marko Pauletić, mely a helyi parasztok lázadásához vezetett. A feszültség lecsendesítése Matko Laginja pólai ügyvéd érdeme volt, aki megakadályozta a parasztok elleni további erőszakos cselekményeket.
A falunak 1857-ben 104, 1910-ben 252 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 744 lakosa volt. Lakói a közeli Porečen dolgoznak, valamint mezőgazdasággal, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 104 | 115 | 157 | 164 | 192 | 252 | 291 | 224 | 164 | 125 | 120 | 158 | 306 | 639 | 523 | 744 |
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Vrvari az Istrapédián (horvátul)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. május 6..
