close
Ugrás a tartalomhoz

Bičići

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bičići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBarban
Jogállásfalu
PolgármesterDenis Kontošić
Irányítószám52207
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség69 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság262 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 55′ 48″45.025000°N 13.930000°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 30″, k. h. 13° 55′ 48″45.025000°N 13.930000°E
Térkép

Bičići (olaszul: Bicici) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Barbanhoz tartozik.

Az Isztria délkeleti részén, Pólától 21 km-re északkeletre, községközpontjáról 12 km-re délnyugatra fekszik.

A falu területe már az ókorban is lakott volt, ezt bizonyítja az itt feltárt késő ókori kőből falazott, mellékletek nélküli csontvázas sír.[2] A 952 és 1209 közötti időszakban az Isztria német hűbérurak uralma alatt volt.[3] 1209-ben a Barbanština az aquilei pátriárka fennhatósága alá került, később 13. században a pazini grófság hűbérbirtoka volt. 1374-ben az utolsó pazini gróf halála után Habsburg uralom alá került.

1797-től 1813-ig francia uralom alatt állt, közben 1805-ben az Isztriával együtt a napóleoni Olasz Királyság része lett. A francia uralom több változást is hozott az isztriai települések életében, melyek közül a legfontosabb a hűbéri viszonyok megszüntetése, az egyházi befolyás csökkentése és a települések önállóságának növekedése voltak.[3] Napóleon bukása után a bécsi kongresszus az Isztriát Ausztriához csatolta és egészen 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1880-ban 112, 1910-ben 124 lakosa volt. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került.

Isztria az 1943-as olasz kapituláció után szabadult meg az olasz uralomtól. A második világháború után Jugoszlávia, majd Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 68 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal (főként szőlőtermesztéssel) és állattartással foglalkoznak.

A falu északi részén álló Szent Márton tiszteletére szentelt kis temploma valószínűleg a 11. században épült. 1315-ben megújították.[4] Belsejében 14. századi freskók találhatók a „Dominus Bobosius” felirattal, mely név az isztriai határbejárás okiratából is ismert Martin Bobušić bíróként. A 14. század első feléből származó freskók a keresztre feszítést beszélik el. A határbejárás 1325-ben készült okirata egy Szent Márton kolostort is említ ezen a helyen.[2]

Lakosság változása[5][6]
1857186918801890190019101921193119481953196119711981199120012011
00112108109124001581481279183968868

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
  2. 1 2 "Bičići" (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. Hozzáférés: 2014. január 5.
  3. 1 2 "Barbanština u povijesnom određenju" (horvát nyelven). www.barban.hr. 2014. január 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 4.
  4. "Kirchen und kapellen in Istrien" (német nyelven). www.kroatien-lexikon.de. Hozzáférés: 2014. január 5.
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. január 5.