Rakalj
| Rakalj | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Marčana |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 52206 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 393 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 03′ 00″44.983000°N 14.050000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 59″, k. h. 14° 03′ 00″44.983000°N 14.050000°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rakalj témájú médiaállományokat. | |
Rakalj (olaszul: Castelnuovo d’Arsa) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Marčanához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Isztria délkeleti részén, Pólától 22 km-re, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Raša-öböltől 2 km-re, az öböl feletti fennsíkon fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falutól északra emelkedő Gomil nevű magaslaton már a történelem előtti időben erődítmény állt. A középkori Rakalj nem a mai helyén, hanem a falutól keletre az öbölhöz sokkal közelebb, a Szent Miklós-fok felett 93 méter magasan, a tengertől mintegy 200 méterre feküdt ott, ahol a vár romjai és a Szent Ágnes templom áll. A régészeti leletek tanúsága szerint Rakalj vára helyén már a történelem előtti időben is erődítmény, majd római erőd állt. A középkori várat 1312-ben „Castellare de Rachir” néven említik először, a ma is látható romok azonban már valószínűleg a 11. században épültek. A vár 1342-ben „Castrum Novum” alakban szerepel. Több tulajdonos után 1536-ban Barbannal együtt a Loredan család birtoka lett. Ekkor azonban a vár már nagyon rossz állapotban volt és birtokosai azt elhagyva a mai falu területére telepedtek át. A régi Rakaljt is elhagyta a lakosság és területe máig is lényegében lakatlan maradt. Épületei közül egyedül a Szent Ágnes templom maradt meg épen. A magaslaton álló templom az innen nyíló nagyszerű kikátás miatt ma is a turisták kedvelt kilátóhelye. A falunak 1857-ben 689, 1910-ben 874 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdaságból (gabona, gyümölcs és szőlő termesztés) és állattartásból éltek. Sokan dolgoztak a közeli kőbányában, mások Pólába jártak dolgozni. A falu híres volt fazekasairól is. Az első világháború után a falu Olaszországhoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 438 lakosa volt. Ma a lakosság fő megélhetési forrása a turizmus.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Rakalj (Rachele) középkori várából mára csak a falak és őrtornyok romjai maradtak, melyek több helyen emeletnyi magasságban állnak.[2]
- A várromok közelében álló Szent Ágnes templom volt a falu régi plébániatemploma. A templom négyszög alaprajzú, homlokzata felett kis nyitott harangtoronnyal. Gótikus kapuzatán az 1495-ös évszám olvasható. A templomot 1967-ben renoválták. Belsejében a 15. századból száramzó glagolita felirat látható. A templomot kívül alacsony körítőfal övezi, ahonnan pompás kilátás nyílik a Raša-öbölre. A templomban ma már nincsenek vasárnapi misék, de az év bizonyos napjain még hagyományosan miséznek benne. A szép fekvésű templomot gyakran választják esküvők színhelyéül is a környező települések fiataljai.
- A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt plébániatemploma a 15. században épült, később többször megújították. Eredetileg négyszög alaprajzú épület volt apszis nélkül, emelt szentéllyel. 1757-ben apszissal és oldalkápolnával bővítették. A templomban fennmaradt az eredeti kőből faragott két angyalt ábrázoló domborművel díszített szentségtartó, Domonkos mester műve 1425-ből. Említésre méltók még oltárai és egy Madonna-szobor. Harangtornya 1831-ben épült, 18 méter magas.
- A Krnica felé menő út mellett találhatók a Szent Teodóra templom romjai.[3] A korabeli források szerint helyén egykor a pólai bencések azonos titulusú kolostora állt.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 689 | 848 | 607 | 785 | 807 | 874 | 919 | 1157 | 1000 | 898 | 774 | 640 | 564 | 502 | 487 | 438 |
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Marčana község hivatalos oldala (horvátul)
- Marčana információs portálja (horvátul)
- Rakalj az Istrapédián (horvátul)
- Rakalj az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1764.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-5489.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 26.
