Ližnjan
| Ližnjan | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Horvátország | ||
| Megye | Isztria | ||
| Község | Ližnjan | ||
| Jogállás | falu | ||
| Polgármester | Maja Cvek | ||
| Irányítószám | 52204 | ||
| Körzethívószám | (+385) 052 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4087 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 61 m | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 49′ 43″, k. h. 13° 57′ 23″44.828611°N 13.956389°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 43″, k. h. 13° 57′ 23″44.828611°N 13.956389°E | |||
| Ližnjan weboldala | |||
 | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ližnjan témájú médiaállományokat. | |||
Ližnjan (olaszul: Lisignano) falu és község Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Jadreški, Muntić, Šišan és Valtura települések tartoznak hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Isztria délkeleti részén, Pólától 12 km-re délkeletre, a Kuje-öböltől ahol természetes kikötője található 2 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Ližnjantól délkeletre fekvő Kuje-öböl már a történelem előtti időben ideális hely volt a hajók kikötésére. Itt egy római villa maradványai is előkerültek. Az öbölben település is állt, melyet a 12. század végén, 1197-ben "Cuvis" néven említenek először. Kikötőjét 1636-ban "Porto di Cue" néven említik.[2] A 17. században a földművesek és halászok fogadalmi templomot emeltek itt a Kujei Boldogasszony tiszteletére. Az 1995-ben a templom területén kiterjedt ásatásokat folytattak, mely során ókori templom, valamint 5. századi, melegvízzel fűtött, mozaikpadlós épületek alapfalaira bukkantak. Előkerült egy Krisztus alakos lámpa is.[3] A Kujei Boldogasszony templom ma Ližnjan szűkebb környékének a legjelentősebb ókori építészeti emléke.
A település neve római eredetű, nevét egykori birtokosáról Liciniusról kapta, akinek valószínűleg villagazdasága volt ezen a területen.[4] A római uralom idején Ližnjan vidékéról lehetett ellenőrizni a Budava-öböl (ahol Hisztria fő kikötője volt), illetve Kamenjak-félsziget és a Kamenjak-fok közötti forgalmat, mely itt haladt át az Észak-Adriáról déli irányban. Ezért itt valószínűleg több római őrhely is volt. Ližnjan valószínűleg már a bizánci uralom idején, 6. században fontos település volt, erre pedig bizonyítékul szolgált egy kis templom, amely a napjainkban is megtalálható templom helyén állt. A település neve először 990-ben tűnik fel falusi villagazdaságként (villa rustica) "Liciniana" illetve "Licinianum" alakban. A mai falu első említése azonban csak 1149-ben történt "Lisinianum" alakban. Első lakosai Senjből, Poljicából és Imotskiból érkeztek és e területen alapították meg első közösségüket.[4] 1303-ban "Villa Lisignani" néven említik. Az évszázadok során a terület urai többször váltogatták egymást. Ližnjan 1331-ig a pólai püspökséghez tartozott, majd az aquileiai pátriárka fennhatósága alá került.[4] A 14. századtól a 18. század végéig a Velencei Köztársaság uralma alatt állt. 1527-ben és 1631-ben hatalmas méretű pestisjárvány sújtotta, melyek következtében lakossága majdnem teljesen kipusztult. 1624-ben lakossága mindössze mintegy kétszáz főt tett ki. A járványok után 16. és 17. században lényegében újratelepítették. Ekkor keletkeztek a szomszédos Valtura, Jadreški és Muntić települések is. Lakossága azóta lassan növekedett. Plébániáját 1582-ben említik először.
1797-ben megszűnt a Velencei Köztársaság. A település 1813-ig francia, majd 1918-ig osztrák uralom alatt állt. Az 1855-ös kolerajárvány 19 áldozatot követelt.[4] 1879-ben a korábbi kisebb egyhajós templom helyén felépült a Szent Márton tiszteletére szentelt háromhajós plébániatemplom. A falunak 1857-ben 364, 1910-ben 916 lakosa volt. Lakói kiváló halászok voltak. Ližnjani halászok Anton Fedel és Stjepan Pola alapították meg a település első halászati társaságát, mely 14 tagot számlált. Néhány évvel később 1908-ban 36 taggal megalakult egyesületük is, mely a halászat fellendülését eredményezte. Az első világháború idején a lakosság többsége Ausztriába, Csehországba, Magyarországra távozott.[4] A háború végén 1918. november 16-án partjai előtt történt az olasz "Cesare Rossarol" hajó katasztrófája. A hajó aknára futott, melynek következtében legénységének többsége odaveszett. A tragédiára emlékezve 1919-ben az áldozatok családjai a Munat Veliki-fok közelében emlékművet építtettek.[4] A háború után a falu Olaszországhoz került. Az olasz fennhatóság alatt Trieszt szabad városának igazgatása alá tartozott. A halászati tevékenység tovább folytatódott, olasz vállalkozók konzervgyárat alapítottak a településen. Horvát lakosságának többsége az olasz kapituláció után csatlakozott a nemzeti felszabadító mozgalomhoz, melynek harcaiban 17 ližnjani esett el.[4] A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 1303, a községnek összesen 3916 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaság mellett, főleg a turizmusból élnek, de sokan a közeli Pólában és Medulinban dolgoznak. Az utóbbi időben fejlődött a lovassport, a vadászat és a sporthorgászat is.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1879-ben építették neoromán stílusban a korábbi kisebb templom helyén. Építése idején még a település közepén állt, de azóta Ližnjan már a tengerpart felé terjeszkedett, ezért mára a nyugati részére került. A templom háromhajós, három félköríves apszissal rendelkezik. A templom szélessége 15 méter, a főhajó hosszúsága 21, az oldalhajóké 16 méter. A középhajó 11 méter, az oldalhajók 7 méter magasak. A középhajó tíz, a diadalív kettő, négy és fél méter magas magas kőoszlopon nyugszik. Valamennyi oszlop egyetlen kőtömbből lett kifaragva.[5] Az oldalhajókban két kőből faragott oltár áll. A templomnak összesen öt oltára van. A főoltár alsó részén a szentségtartó kőből és márványból, az oltár felső része aranyozott, fából faragott, tiroli mester munkája. Minden oltárfülkében egy-egy szobor (Jézus Szíve, a Szűzanya, Szent József és Páduai Szent Antal) található. A templom berendezési tárgyainak többsége az építés idejéből származik. A harangtorony 1890-ben épült, szintén neoromán stílusú, 36 méter magas. Ballusztrádos felső része faragott kőből készült. A templom előtti kis teret oleánder, boróka és magnólia bokrokkal ültették be.[5]
- A faluhoz közeli Kuje-öbölben áll a Kujei Boldogasszony (Gospa od Kuj) tiszteletére szentelt templom, melyet a 17. században építettek. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, homlokzata felett kis nyitott harangépítménnyel. A templom körül 1995-ben ásatásokat végeztek, mely során egy ókori templom, valamint 5. századi melegvízzel fűtött, geometriai motívumokkal díszített mozaikpadlós épületek alapfalaira bukkantak. Előkerült egy Krisztus alakos lámpa is. A mozaikmaradványok ma üvegpadló alatt láthatók.[5]
- Az Irgalmas Szűzanya (Majka Božja od Milosti "na Muntu") tiszteletére szentelt temploma 1704-ben épült.[5] Egyhajós épület félköríves apszissal. Harangtornya 10 méter magas. Látványos Mária oltára van.
- Nesactium. A Liznjan szomszédságában elterülő Valtura és Muntić között egy érdekes régészeti ásatás található, amely a bronzkorból származik. A település lakói az illírek egyik népe a hisztrik voltak Isztria első lakosai, akik értékes nyomot hagytak az utókor számára Isztria egész területén. A Nesactium az antik kor egyfajta régészeti múzeuma, amely napjainkban a kulturális látványosságok kedvelői és a turisták számára hatalmas attrakcióként szolgál.
Lakosság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 364 | 448 | 517 | 582 | 683 | 916 | 825 | 864 | 790 | 737 | 703 | 642 | 646 | 763 | 989 | 1303 |
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ližnjan község hivatalos oldala (horvátul)
- A Szent Márton plébánia honlapja (horvátul)
- Liznjan község információs lapja (horvátul)
- Liznjan (németül)
- Liznjan érdekességek[halott link] (németül)
- Ližnjan az Istrapédián (horvátul)
- Ližnjan az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ "Povijest župe" (horvát nyelven). www.zupaliznjan.com. 2013. december 30. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 29.
- ↑ "Ližnjan" (horvát nyelven). www.istrapedia.hr. Hozzáférés: 2013. december 29.
- 1 2 3 4 5 6 7 "Povijest općine" (horvát nyelven). www.liznjan.hr. 2013. december 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 29.
- 1 2 3 4 "Sakralni objekti" (horvát nyelven). www.liznjan.hr. 2013. december 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 29.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2013. december 29.
