ETR 300
| ETR 300 | |
 | |
| Az FS ETR 300 sorozat 2026-ban Stazione di Milano Centrale pályaudvaron | |
,_1983.jpg) | |
| ETR 300 sorozat | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | Società Italiana Ernesto Breda |
| Gyártásban | 1952 - 1959 |
| Szolgálatba állás | 1952 |
| Darabszám | 3 szerelvény db |
| Műszaki adatok | |
| Tengelyelrendezés | Bo'2'Bo'+Bo'2'2'Bo'+Bo'2'Bo' |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | 160, később 200 km/h |
| Ütközők közötti hossz | 165 500 mm |
| Üres tömeg | 328 t |
| Villamos vontatás | |
| Áramnem | 3 kV DC |
| Áramellátás | felsővezeték |
| Kocsi / Motorkocsi | |
| Ülőhelyek száma | 190 db |
| Osztályok | csak első osztály |
 A Wikimédia Commons tartalmaz ETR 300 témájú médiaállományokat. | |
Az ETR 300 sorozat egy olasz 3000 V egyenáramú, Bo'2'Bo'+Bo'2'2'Bo'+Bo'2'Bo' tengelyelrendezésű nagysebességű villamosmotorvonat-sorozat.
A motorvonatot 1950 és 1952 között tervezték. Összesen három szerelvényt gyártott a Società Italiana Ernesto Breda 1952 és 1959 között az FS részére. Az elkészült szerelvények folyamatosan álltak munkába. A sorozatot 1992-ben selejtezték. Beceneve Settebello (Szerencsés hetes).
A motorvonatokat a Settebello TEE járatokon használták 1984-ig Róma és Milánó között.
ETR 250 sorozat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1960-ban a Breda gyártott négy, rövidebb, négykocsis változatú, „Arlecchino” („Harlekin”) névre keresztelt ETR 250 sorozatú vonatot. Ezek a vonatok kizárólag első osztályú, nyitott térkialakításúak voltak, és az egyik kocsijukat konyha- és poggyászszállítóként használták. 1986-ig voltak forgalomban, amikor közülük hármat felújítottak és charterjáratokra használták. Ezt a hármat az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején selejtezték. A megmaradt szerelvényt, a 252-es számú vonatot 2016 és 2019 között restaurálták. Jelenleg turisztikai célokra használják.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
- "Fondazione ISEC - korabeli videófilm a vonatról". fondazioneisec.it (olasz nyelven). 2012. 2008. október 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2012. március 14..
{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
Irodalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Maurice Mertens: Les Trans Europe Express. 2. Auflage Paris 1986. ISBN 2-902808-21-6, S. 213–215.
- O. S. Nock: Der Settebello: Tempo und Luxus. In: Ders.: Der große Atlas der Eisenbahnen. München und Zürich 1978. ISBN 3-7735-5040-5, S. 118f.
- pall/md: Letzter ETR 300 „Settebello“ wird instandgesetzt. In: Eisenbahn-Revue International 8–9/2020, S. 410.
