Antalfalu
| Antalfalu (Antunovac) | |
 | |
| A központ a Szent Antal templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Antalfalu |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Ivan Anušić (HDZ) |
| Irányítószám | 31216 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 3411 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 29′ 24″, k. h. 18° 40′ 48″45.490000°N 18.680000°EKoordináták: é. sz. 45° 29′ 24″, k. h. 18° 40′ 48″45.490000°N 18.680000°E | |
| Antalfalu weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Antalfalu témájú médiaállományokat. | |
Antalfalu (horvátul: Antunovac, 1910 és 1991 között Antunovac Tenjski) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől 7 km-re délre, Szlavónia keleti részén, a Szlavóniai-síkságon, az Eszékről Vinkovcéra menő út mentén fekszik. Közigazgatásilag Németderzs (Ivanovac) tartozik hozzá.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A települések első nyomai ezen a területen az ókori római időkből származnak, bár az Eszéktől délre fekvő terület, az egykor jelentős Mursa ókori város déli területe a 18. század végéig víz alatt volt. Kisebb települések csak a kiemelkedő részeken voltak, ahol a szántóföldi művelés egyáltalán lehetséges volt. Ez a helyzet akkor változott meg, amikor Adamovich Kapisztrán János báró 1765-ben ide érkezett. Az Adamovich birtokok Csepén, Tenye, Erdőd és Almás közötti övezetben feküdtek. A báró képzett gazdálkodóként rögtön hozzálátott a mocsaras terület lecsapolásához. Csatornákat ásatott a Vuka, a Dráva és a Duna irányába, új növényi kultúrákat, lent, kendert és dohányt honosított meg és megteremtette a feltételeket új települések alapításához.
A települést a dokumentumok 1839-ben Antalfalu néven említik először, míg a horvát Antunovac elnevezésével először 1851-ben találkozhatunk. Nevét egykori birtokosáról Adamovich Antalról kapta. Első telepesei magyarok voltak, akik már 1880-ban felépítették a Szent Antal kápolnát. A településen egészen 1924-ig magyarul beszéltek. 1857-ben 158, 1910-ben 962 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a magyar, 21%-a szerb, 15%-a horvát, 14%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1944-től 1953-ig a történelmi eseményekkel összefüggésben a területen megváltozott a népesség nemzetiségi összetétele. Az eredeti magyar és német nemzetiségű lakosságot elüldözték. Az elhagyott házakba Zagorje és Dalmácia területéről a termékenyebb föld reményében új lakosok érkeztek, ők a földosztás során kaptak is földeket. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 77%-a horvát, 13%-a szerb, 4%-a jugoszláv, 3%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 2181, a községnek összesen 3703 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 158 | 344 | 483 | 812 | 862 | 962 | 1.144 | 1.402 | 2.184 | 1.968 | 2.422 | 2.659 | 2.579 | 2.692 | 2.283 | 2.181 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus templomát 1880-ban építették. A délszláv háború során az épület súlyosan megrongálódott, a háború után teljesen újjá kellett építeni.
- A faluban 2010. december 3-án szentelték fel a helység védőszentjének Szent Antalnak a tiszteletére szentelt emlékkápolnát a honvédő háborúban megölt, vagy eltűnt katonák és civilek emlékére. A kápolnában 40 olyan helyi lakos képe található, akik elestek a háborúban.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a KUD „Klasje Slavonije” Antunovac-Ivanovac kulturális és művészeti egyesület működik.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen OŠ "Antunovac" néven elemi iskola működik.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- AzNK Vitez '92, Antunovac labdarúgóklubot 1928-ban alapították NK Bratstvo Antunovac néven.
- A ŽOK Vitez '11 Antunovac női röplabdaklub a horvát 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település önkéntes tűzoltóegyesületét 1927-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község honlapja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
