Paucsje
| Paucsje (Paučje) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Névna |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31416 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 40 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 216 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 43″, k. h. 18° 08′ 28″45.362000°N 18.141000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 43″, k. h. 18° 08′ 28″45.362000°N 18.141000°E | |
 | |
Paucsje (horvátul: Paučje) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Névnához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől légvonalban 47, közúton 57 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 21, közúton 33 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu neve eredetileg Povučje lehetett, mivel a Vuka-folyó forrása mellett keletkezett. Paucsje régi település, mivel már 1477-ben említik a Garaiak birtokaként. A török 1536-ban szállta meg a települést. Az itt talált horvát lakosság ekkor Dél-Magyarországra vándorolt ki. A helyükre Boszniából pravoszláv vlachok települtek, így a lakosság etnikai szempontból kicserélődött. Ekkor változhatott a falu neve is elveszítve korábbi jelentését a Paučje alakra. A 18. század közepéig a lakosság száma tovább nőtt. 1758-ban 18 ház állt a faluban. A 19. század elején gyorsult a lakosság számának növekedése, mely elkezdett szőlőtermeléssel foglalkozni.
Az első katonai felmérés térképén „Poucsie” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Poucsie” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Paucsje” néven 61 házzal, 372 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A településnek 1857-ben 245, 1910-ben 483 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 92%-a szerb, 7%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 75%-a szerb, 19%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 55 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 245 | 335 | 350 | 396 | 450 | 483 | 459 | 541 | 152 | 159 | 160 | 131 | 112 | 89 | 64 | 55 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent György tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A településen a névnai S.S. Kranjčević általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]LD „Vepar” vadásztársaság.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...527. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Az elemi iskola honlapja Archiválva 2019. december 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
