Strizivojna
| Strizivojna | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Strizivojna |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Mijo Raguž (HDZ) |
| Irányítószám | 31410 |
| Körzethívószám | (+385) 35 |
| Testvérvárosok | Lista |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2027 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 82 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 48″, k. h. 18° 25′ 12″45.230000°N 18.420000°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 48″, k. h. 18° 25′ 12″45.230000°N 18.420000°E | |
| Strizivojna weboldala | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Strizivojna témájú médiaállományokat. | |
Strizivojna falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Merolino Sikirevačko falu tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől légvonalban 41, közúton 58 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 9, közúton 13 km-re délre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti-síkság északi szélén, a Biđ folyó és északi mellékvizei alkotta medencében, a Bródról Vinkovcira menő főút és a Zágráb-Vinkovci, valamint az Eszék-Slavonski Šamac vasútvonal mentén fekszik. Jelentős részét ma is erdő borítja. Belterülete összeér a Bród-Szávamente megyéhez tartozó Vrpoljéval.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A régészeti leletek tanúsága szerint területe az őskortól fogva lakott volt. A határában fekvő kisebb magaslaton, a „Šimenica” nevű lelőhelyen[2] mezőgazdasági művelés során jelentős mennyiségű cseréptöredék került elő. A leletek a kőrézkori Bádeni kultúrától, a kora bronzkori Vučedoli kultúrán és az urnamezős kultúrán át a vaskorig terjednek.
A Strizivojna név Szlavónia településeinek 1698-as összeírásában fordul elő először írásos formában „Sztrisanyai”, illetve „Strisinyo” alakban. 1702-ben „pagus Sztrisivoina” néven említi Szádeczky Imre a diakovári uradalom részletes leírásában (Conscriptio districtus Diakovensis). Jelenlegi horvát nevén 1725-ben Bakics Péter diakovári püspök említi először. A névvel kapcsolatban az idők során több magyarázat is felmerült. Többen a török uralom idejéből származtatják, amikor ura egy bizonyos Strizi bég lett volna. A másik, valószínűbb magyarázat szerint a középkorban gyakori „Strězivoj” személynév főként Boszniában használatos i-ző nyelvjárású alakjából származik. A diakovári uradalom részeként a diakovári püspökség birtoka volt. 1745-ben a katonai határőrvidék újjászervezésekor a bródi határőrezredhez csatolták. Egyházilag 1785-től a vrpoljei plébániához tartozott, önálló plébániáját 1928-ban alapították. 1830-ban megnyitották a falu első iskoláját.
Az első katonai felmérés térképén „Strissivonje” néven található. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Strizivojna” néven 201 házzal, 1049 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Verőce vármegyéhez csatolták.
A településnek 1857-ben 1157, 1910-ben 1383 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 90%-a horvát, 4%-a magyar, 3%-a szerb, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1928-ban megalakult a Strossmayer énekkar. Az egészségügyi központot 1980-ban építették, a falun átvezető főutat 1981-ben aszfaltozták. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. Az új önkormányzati épület és a horvát ház a honvédő háború alatt készültek el és az utóbbi években a falu modern iskolaépületet is kapott. 2011-ben a településnek 2525 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.157 | 1.261 | 1.173 | 1.314 | 1.305 | 1.383 | 1.385 | 1.518 | 1.813 | 1.956 | 2.267 | 2.810 | 2.651 | 2.727 | 2.758 | 2.525 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás (sertés, szarvasmarha és juh). Jelentős még a fafeldolgozás (fűrészüzem és parkettagyár) is.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1835 és 1837 között építették a régi, szerény fatemplom helyén. 1935 és 1937 között bővítették, ekkor nyerte el mai formáját.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A KUD „Šokadija” kulturális és művészeti egyesületet 1968-ban alapították.
- A „Različak” természet és kulturális örökségvédelmi egyesület 1997 óta működik.
- A „Strossmayer” horvát énekkart 1928-ban alapították.
- „Druge” női énekkar számos sikeres fellépéssel
- A „Mitar Dragutinac” irodalmi egyesületet 1998-ban alapították.
- 1998-ban jelent meg az első könyv a településről, mely az iskola 1830 és 2000 közötti történetét dolgozza fel.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település első iskoláját 1830-ban nyitották meg. Az iskolában számolást, írást, olvasást és hittant oktattak. Az iskola a határőrség épületében működött, ahol az osztályterem mellett kétszobás tanítói lakás is volt. Az első iskolaépületet 1858-ban nyitották meg a mai iskola helyén. Mivel a szülők ekkor még nem szívesen adták gyermekeiket az iskolába, ami a szegénység és a gyermekek mezőgazdasági munkában való részvétel szükségessége miatt történt az intézmény csak az alapvető oktatásra szorítkozott. A strizivojnai általános iskola 1878-ban négyosztályossá vált. Ekkor 90 tanulója volt, ami az 1871-es törvény értelmében két tanító munkáját tette szükségessé. A tanár állami tisztviselő volt, aki fizetését az iskolai pénztárból kapta. 1900-ban átadták az iskola bővített épületet. 1953-ban újabb teremmel bővítették az intézményt. Az iskola 1955-ben hatosztályos, 1970-ben pedig nyolcosztályos lett. 1972-73-ban felépült az iskola mai épülete, melyet 1999-ben modernizáltak. Az iskola 1976 óta viseli Ivana Brlić-Mažuranić horvát írónő nevét.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Az NK „Šokadija” Strizivojna labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
- Az ŠK Strizivojna sakk-klubot 1972-ben alapították. A klubnak mintegy 50 tagja van, akik közül 20 aktív játékos.
- Az OK Strizivojna röplabdaklubot 2014-ben alapították. A csapat 3. szlavóniai ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A DVD Strizivojna önkéntes tűzoltóegyletet 1933-ban alapították.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A Strizivojna-Vrpolje vasútállomás épületében született 1883. augusztus 15-én Ivan Meštrović világhírű horvát szobrászművész és építész. (Szülei dalmáciaiak voltak, akik mezőgazdasági idénymunkán tartózkodtak Szlavóniában).
- Itt született 1946. november 2-án Stjepan Damjanović nyelvész, akadémikus, egyetemi tanár. 2014-től a Matica Hrvatska elnöke.
- Az 1930-as években a Strizivojna-Vrpolje vasútállomás épületében töltötte gyermekkorát Zvonko Monsider labdarúgókapus és edző.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3816.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 145. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Hrvatska enciklopedija – Strizivojna (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
