Veliskovce
| Veliskovce (Veliškovci) | |
 | |
| Veliskovce központja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Belistye |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31554 |
| Körzethívószám | +385 031 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 561 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 94 m |
| Terület | 10,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 40′ 59″, k. h. 18° 19′ 00″45.683300°N 18.316700°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 59″, k. h. 18° 19′ 00″45.683300°N 18.316700°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veliskovce témájú médiaállományokat. | |
Veliskovce (horvátul: Veliškovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Belistyéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eszéktől légvonalban 31, közúton 36 km-re északnyugatra, Alsómiholjáctól légvonalban 14, közúton 15 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re nyugatra, a Szlavóniai-síkság szélén, a Karasica jobb partja közelében fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belistye város hivatalos oldala szerint Veliskovce első írásos említése a 15. század közepén történt, amikor a Marótiak birtokaként a valpói uradalom része volt. 1543-ban Valpó várával egyidejűleg foglalta el a török. A török uralom idején kálvinista magyarok lakták. Szpáhibirtok volt, utolsó ura egy Ahmed nevű valpói szpáhi volt. 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család a 19. század elején a környező erdők és földek megművelésére Bácskából és Bánátból németeket telepített ide, akik kialakították a település mai arculatát.
Az első katonai felmérés térképén „Velishkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Veliskovcze” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Veliskovcze” néven 90 házzal, 542 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A római katolikus plébániát 1840-ben alapították, a mai templomot 1902-ben építették. A településnek 1857-ben 546, 1910-ben 621 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a német, 42%-a horvát anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a német lakosságot a partizánok elüldözték. Akik nem menekültek el időben, azokat korra és nemre való tekintet nélkül háborús bűnössé nyilvánították és 1945 májusában a valpói fogolytáborba hurcolták. A fogolytábort túlélő németeket Ausztriába és Németországba deportálták. Helyükre a szocialista Jugoszlávia megalakulása után a Zagorje vidékéről horvátok érkeztek a településre. Néhány család Boszniából is érkezett. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 685 lakosa volt. A falu központjában a plébániatemplom a legrégibb épület, mellette építették fel a horvát házat. Ugyanebben az épületben alakították ki a tűzoltószerházat és rajta kívül még egy üzlet és egy családi gyógyszertár is található itt. Az épület felső részén a kulturális és művészeti egyesület helyiségei lettek elhelyezve. A legfiatalabb lakosok rendelkezésére áll még három jól felszerelt játszótér, egy nyolcosztályos általános iskola és egy tornaterem.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 546 | 602 | 562 | 595 | 603 | 621 | 596 | 607 | 852 | 876 | 850 | 886 | 833 | 785 | 717 | 685 |
Gazdaság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A faluban sikeres mezőgazdasági központ működik, ezen kívül öt kézműves műhely és harminc családi gazdaság található itt. A gazdaságok tulajdonosai állattenyésztéssel, üvegházi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel, juhtenyésztéssel és egyéb tevékenységekkel foglalkoznak.
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Szent Rókus tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1902-ben épült a neves horvát származású, soproni születésű építész Vancás József tervei szerint. Három oltára van, melyek közül kiemelkedik a főoltár, melynek Szent Rókus oltárképe Mato Celestin Medović híres horvát festőművész alkotása. A plébániát 1840-ben alapították, Gát és Tiborjánc falvak tartoznak még hozzá.
- A faluban három védett népi építészeti műemlék is található.
Kultúra
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A KUD „Ante Evetović Miroljub” Veliskovce, Gát és Tiborjánc kulturális és művészeti egyesület 1990-ben alakult. Jelenleg mintegy 80 aktív tagot számlál, akik tamburazenekar, énekkar és színjátszó csoportokban tevékenykednek. A Slavonska grana énekkart 2013-ban alapították. Az énekkarnak 20 tagja van, eredeti, régi szlavóniai dalokat adnak elő zenekari kíséret nélkül. Az egyesület keretében működik a „Divani” csoport is, mely a szlavóniai néppel kapcsolatos verseket, monológokat, sokác népi játékokat ad elő.
Oktatás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu első iskoláját 1842-ben alapították. A mai iskolaépületet 2004-ben építették, majd 2011-ben tornatermet építettek hozzá. A nyolcosztályos iskola ma a belistyei Ivan Kukuljević általános iskola területi iskolája.
Sport
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az NK Croatia Veliškovci labdarúgóklubot 1946-ban alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település önkéntes tűzoltó egyesületét 1926-ban alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...726. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 69. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Belistye város hivatalos oldala (horvátul)
- Belistye város információs oldala (horvátul)
- Belistye város turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Dragan Milošević: Župa Valpovo i povijest crkve u Belišću od 1886 do 1966 godine. 2015. Archiválva 2019. április 21-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Belistye városi információs portál (horvátul)
- A Valpovština információs portálja (horvátul)
